4.fejezet

- Látjátok ott azt a 2 lányt a rózsaágyáson?

- Igen!! MELYIK AZ?!!-kiáltják egyszerre

Pár perc után Teru hangja töri meg a csendet.

- Hogy merészelik rongálni!! Mennyit gondoztuk őket.Ezek az ember palánták meg nyugodtan álldogálnak rajta!!

Erre a mondatára ott hagyták Terut,amit észre is vett.

Feléjük nézett,és így szólt.

- Ti meg hová mentek?

- Dolgunk van!!-jelentették ki egyszerre

- Mi dogotok lenne? Az elmúlt 200 évben nem csináltatok semmit sem.

Hizaki nagyot sóhajtott.Megfordult,és a testvére szemébe nézett.

- Tudod vagy sem?

- Mit is?- kérdezi Teru

- Hát az biztos,hogy 200 év alatt sokat hülyültél drága öcsém.

Hátat fordított,és magára hagyta az ifj.vámpírt.

Kamijo a titkos alagútba ment.Ahonnan figyelni tudja a csoport minden lépését a falba rejtett titkos lyukon át.

Mi a csoporttal végre beértünk a kastély falain belülre.Olyan szép látvány fogadott azt hittem,hogy álmodom.

Hófehér falai egybe olvadtak a vörös szőnyeg,és a függönyök színeivel.Amint beértünk az előtérbe egy hatalmas lépcsősor tárult elénk,ami két felé ágazódik

Az ablakai szépen ívelt.Keretei régi stílusúak voltak,de még is gyönyörű.Rózsák ékesítették őket,ami bele volt marva a fába.

A díszek,a csillár mind egyediek sosem láttam ehhez hasonlót.

Ami a legmeglepőbb volt számomra az,hogy rózsák illatát éreztem mindenhol.

- Mi a baj Miharu?

- Rózsa.....

Mélyen bele szippantok a kastélyban áradó rózsa illatából,miközben a szemeimet becsukom.

- Milyen rózsa?-kérdezi Miumi

Kamijo közben engem nézett egy festmény szemein keresztül.

- Nem érzed?Pedig nagyon fimon illata van,olyan mintha kertben volnék.

- Miiiii?-lepődött meg a lány

Erre ő is a levegőbe szippantott.

- Fúúúúj! Nem tudom,hogy te mit érzel,de itt inkább dohoshoz hasonló szag kering,és nem rózsa illat.

Kinyitom a szemem,és ránézek.

- Pedig meg mertem volna rá esküdni,hogy rózsa illatát érzem.

Ekkor megállt a csoport.

- FIGYELJETEK GYEREKEK!! MOST FELMEGYÜNK TESSÉK JOBBAN

ÜGYELNI A PÁROTOKRA!

- ÉRTETTÜK SENSEI!!!-feleltük

Miumi felém hajolt,és azt súgta a fülembe.

- Szerintem ne nagyon emlegesd,hogy milyen illatot érzel.Mert ha kiderül,hogy egy rózsatő megsebzett,és utána pedig rózsa illatát érzed biztos az orvosnál kötsz ki.

- Jó-jó!

Indultunk fel a lépcsőn,és egyre hidegebb lett.

Kamijo pedig elindult az alagút kijárata felé,és összefutott Hizakival.

- Régen láttalak ilyen izgatottnak.

Ő semmit sem felelt,és elment mellette.

- Van valaki a csoportban,aki felkeltette az érdeklődésedet.Nem igaz?

Kamijo megállt,és a húgára nézett.

-Hogy is tudnám eltitkolni előled Hizaki. Mindig belém látsz.

- Most közéjük mész?
- Hm!-mosolyodott el a jóképű vámpír.

- Adok még egy esélyt annak az érzésnek,ami elgyengít élőt,és holtat is.A szívem csupán egyszer dobbanhat meg újra.Ha ismét darabokra hull vele halok én is.- hátat fordított ,és elment.

Hizaki szemei nagyra tágultak Kamijo szavai hallatán.

Csoportunk elért egy olyan folyosóhoz,ahol a 6 testvér portréja volt felakasztva. Elővettem a fényképezőgépet,és sorra megörökítettem

a hajdani tulajdonosok portréját.

Az utolsónál megálltam.

 

Folyt,köv-->>