A csapatban lévő káosz
- Milyen trükk?-nézett rám Kakashi
- Ugyan sensei,velünk is ezt csinálta.Előbb kikérdezett,aztán felhasználta ellenünk.
- De Sasuke!Ha így is lenne,semmi okod segíteni őket.-mondja Sakura
Becsuktam a szemem,és így válaszoltam.
- Eddig te voltál a csapatban a legeszesebb,de Eyuna már az elején észre vette a cselt.
Láttam,hogy Sakurának nem tetszik a dolog,mert a lány felé nézett.
*Nocsak,mit tudhat ez a lány,amit én nem*-gondolta
Miközben meredten nézi Eyunát,Akita oda szól.
- Valami nem tetszik?
-Te most hozzám beszélsz?-kérdez vissza Sakura
- Jah,te nézed a húgom...
*Hogyan? A húga...úgy különböznek mint 2 tojás*-gondoltam
-...miért nézed így?
-Nem néztem.
Eyuna ekkor a lány szemébe nézett,aki
teljesen meglepődött.
*Azok a szemek.....átlát rajtam*-gondolta
Ekkor a kék hajú lány fel állt.
-Akar még valamit mondani? Semmi kedvem itt üldögélni,ahol ez a tábla fejű lány is ott van.
-De még nem ismered.-feleli Kakashi-sensei
-Ennyi elég is volt belőle.
Sakura felkapta a vizet.
- Ha valami bajod van velem,akkor mond a szemembe!!
- Azt tettem éppen.Figyelj oda!
Még hogy te okos,na ne röhögtess!
-Elég Yuriko!
- Hagy Eyuna,most nem fogom be a szám!
-Ahogy neked tetszik,nem szólok többet..de
ha már a bemutatkozásnál tartunk.Ti ismertek minket
most ti jöttök.
*Hát semmi sem veszi el a figyelmét*
-gondoltam
-TÉNYLEG!!-kiáltott fel Akita
*Ez a fiú se állt be a sorba,amikor az észt osztogatták.Olyan hülye,mint Naruto.*-mosolyogtam.
Amit ő észre vesz,és felém kiált.
-MIT MOSOLYOGSZ KISASSZONY?!
Lassan kinyitom a szemem,és a fiúra nézek.
-Ha hozzám akarsz szólni,előbb tágíts az agyadon,tökfej!
- Valóban?! Meglássuk,hogy kinek kell agy tágítás.
Felém szalad.Próbálna megütni,de kitérek az ütése elől.
-Elég legyen fiúk!! Ismerkedni jöttünk..mondja a sensei
De hiába,mert tovább verekedtünk.
- Csak ennyit tudsz? Erre kár volt nagy hangot adni.-próbálom jobban felidegesíteni
Ezután olyan következett,amire nem számítottam.Egy gyors mozdulattal
eltűnt a szemem elől.
-Hogy?Most meg hová lett?
-A hátad mögött Uchiha!
Lassan hátra néztem,és egy nagyot belém ütött.
- Na milyen volt? Csak nem felsértettem az arcocskádat?!-mondja mosolyogva előttem másfél méterre
-Még nincs vége!
Felé futottam a jobb karomat emelem,hogy visszavágjak neki,de hirtelen közénk állt.
Egyenesen a szemembe nézett,és így szólt.
-Ne haragudj a bátyámra.Nem ezért vagyunk itt,és bocsánatot fog kérni.
Még mindig ideges vagyok az ütés miatt.
Legszívesebben kinyírtam volna.
-Eszemben sincs bocsánatot kérni tőle!
-De igen fogsz.Gyerünk Akita!
-Na jó! Csak azért ,mert szeretlek húgi
Oda jött elém,és azt mondta
- Bocsánat!
Megfordult,és elment Yurikohoz.
*Az átkozott*-gondoltam
Nagy meglepetésemre ő mellettem maradt. Csillogó szemei melegséget árasztottak,amitől teljesen
megnyugodtam.
- Mi a neved?-kérdezi tőlem kellemes hangjával
Mivel olyan kedves volt, válaszoltam neki.
- Uchiha Sasukénak hívnak.
Nem is értettem a reakcióját,de mosolyogni kezdett a nevem hallatán.
-Na nézd csak,a húgocskád jól meg van az Uchiha kölyökkel.-mondja Yuriko
- Ne is mond,oda megyek,és ide hozom.-ezzel elindult felénk
Sakurát pedig,megeszi a méreg.
* Ő AZ ENYÉM,HOGY MERSZ A
KÖZELÉBE MENNI,TE CAFKA!!*
Nem tudtam meg sokat róla.
De mire kérdeztem volna tőle Akita
elkapta a jobb csuklóját,és magával húzta.
-Bocs öcsi,de ne is álmodozz róla!!-mondja nekem
- Ezt most miért kellet,bátyus?
|