A K�ldet�s

Az �let b�k�ben honolt, legal�bb is minden sz�vets�ges kl�n tag, vez�r �gy gondolta, de a b�ke, ami eddig meg volt �rizve, szentk�nt v�dt�k valami megv�ltoztatta. A f� pap, aki minden t�rgyal�st lebonyol�tott, aggaszt� h�reket k�ld�tt, minden kl�n �rz�nek, akik csak v�dt�k a szent t�rgyat. A fut�r, aki elvitte a bor�t�kot, a fekete m�gia vez�r�nek adta �t szem�lyesen. - A f� pap k�ldte �nnek. - A vez�r bal k�zzel elv�ve a bor�t�kot, remeg� k�zzel felbontotta. - Uram isten. - Csuklott el a hangja, az olvas�s ut�n. - Mit olvasott uram? - K�rdezett r� a tan�tv�nya, aki lelkesen ugyan akkor zih�lva l�pett mell�. - Menj �s sz�lj Axel-�rt. - A kis di�k meglep�d�tt, nagyot nyelve elgondolkodott. ~ Valaminek t�rt�nnie kellett. A mestert �gy m�g sose l�ttam. - A vez�r r� f�rmedt. - MENJ!- - Igen is!- eszm�lt fel, majd kirohant, a folyos�n, ami eddig cs�ndes volt, most fut�snak hangja t�lt�tte meg. Axel kint edzett, egy feh�r haj� fi� volt, akinek egyetlen fegyvere egy kard volt, ami nem is volt m�retes, nem is volt �les, de m�gus t�bb harcot nyert meg, var�zsereje n�lk�l volt. A di�k megl�tva az ablakb�l odarohant, k�zben nev�t kiab�lta. - Axel!- Hallatszott a zih�l�s a hangj�ban, Axel meglep�dve h�tra pillantott. - Hm? - Tette el a kardj�t. Ahogy a fi� oda�rt felpillantott Axelre. - A... a vez�r.. h�v t�ged. - Szaggatott hangon, de elmondta, amit szeretett volna. - Mi�rt?- Tette fel a k�rd�st, mik�zben a csukl�j�ra vissza tette a k�t kis fekete goly�val ell�tott csukl�p�ntot. - Mert.. K�ldet�sed van. - Axel mosolygott, majd jobb kez�vel bal kez�be �t�tt, izgatott hangon felsz�lalt. - Ez m�ris j� h�r. - Futva elindult a vez�rhez, mik�zben futott t�bb kl�n tag ut�na kapta fej�t. - Mi baja van neki? - kezdett el� k�t id�sebb kl�n tag besz�lgetni, akik vitt�k a fegyvereket vissza az edz�terembe. - Mit tudom �n. Lehet, hogy megint k�ldet�se lesz. - A m�sik f�rfi felnevetett. - Ja, megint egy kisl�nyt kellene haza k�s�rnie. - Nevettek fel. Axel lelkesen rohant a folyos�n, amikor is kiny�lt az egyik ajt�. - Neeee!- neki rohanva hatalmas csattan�s lett. Axel sz�d�lve h�tra d�lt. A fekete g�nd�r haj� l�ny l�pett ki. Akkor l�tta meg Axelt. - H�t te mit csin�lsz? Keresel valamit? - K�rdezett r� baloldalra d�nt�tte kicsit a fej�t. Axel arc�t fogva fel�llt. - ���h! Esk�sz�m ez r�hej, ezen a h�ten ez a 4. alkalom hogy miattad puszilkodom az ajt�val Roze. -Roze felnevetett. - Ja persze, nem az�rt mert nem figyelsz el�re mi? - Axel megr�zta mag�t. - Hagyj�l m�r! Most sietnem kell, majd lej�tsszuk. - Azonnal �jra rohanni kezdett. Roze meglep�d�tt. - Mi van vele? Megint sz�m�rc�re l�pett? - Axel balra fordulva rohant a l�pcs�n, majd az ajt� el� �rve, benyitott. - Itt vagyok. - Vez�r r� pillantva ideges arckifejez�ssel n�zett r�. - Csukd be az ajt�t, �s �lj le. - �gy t�ve, le�lt az asztallal szembeni sz�kbe. - Mi a baj uram? - K�rdezett r� nagyot nyelve. ~ Sose volt m�g ilyen fesz�lt hangulatban, m�g akkor sem amikor �n �s Rose felrobbantottuk az edz� terem egyik r�sz�t. ~ A vez�r a kezei k�zt lapul� bor�t�kot, oda tolta neki. - Olvassad el. - Elv�ve az asztalr�l kinyitotta. Elkezdte olvasni. " Nagy probl�ma az, ami miatt �rom e sorokat. Elj�tt ism�t az -az id�, amikor a krist�lyoknak ' sz�l�ttei' megmutatt�k magukat. Mind tudjuk mit jelent ez r�nk n�zve, minden ut�sz� n�lk�l �ll�tson �ssze egy egys�get, k�l�nb�z� tagokb�l �s kezdj�k meg a kutat�sokat. Ha el�tt�nk megkaparintja Xenon, akkor minden kl�n sorsa a hal�lra lesz �t�lve. " Ahogy v�gig olvasta, teljesen �ssze volt zavarodva. Kez�ben l�v� lev�len l�tszott, hogy fesz�lt lett. - U... Ugye nem? - K�rdezett r� halkan, a vez�r b�lintott. - Az lesz a feladata, hogy megszerezze a krist�ly darabokat. �s meg�ll�tani a katasztr�f�t, ami ha bek�vetkezik… - Itt abba hagyva mondani val�j�t, lehunyta szemeit. - Akkor… nem lesz j�v�. - Axel fel�llva h�tra l�pett fesz�lten, hallani lehetett, ahogy a sz�kh�tra d�lt. – Uram! Ezt nem mondhatja komolyan?! Mi az ennyire rettent� er�, amit birtokol ez a krist�ly. - - Elfogadom, �s tudom, hogy ezt bosszant� ezt hallani, de nincsen m�s v�laszt�sunk, ha ez az er� rossz kezekbe ker�l, akkor k�nyvelje el a hal�lt is vele egy�tt. - Axel mosolygott. – Ez nem fog bek�vetkezni, mivel sikerrel fogok j�rni. - - Rendben van … Akkor indulj! -

Axel ki ment az ajt�n. – Viszl�t, �reg. - Ezzel a szob�ja fel� vette az ir�nyt, �s elkezdett �sszepakolni. ~ M�r alig v�rom, v�gre megmutathatom mire is vagyok k�pes, mindenki meg fogja ismerni Axel r�mes erej�t! ~ A t�sk�j�ba, p�r gy�gy k�vet tett, �s egy k�l�nleges nyakl�ncot, a nyak�ba majd elindult kifel�, Rose kint volt �s edzett. - Te hova m�sz? – K�rdezett r� szomork�s arccal. Axel mosolygott. –Egy k�ldet�st kaptam, egy ideig nem j�v�k vissza, �gy hogy a mi �gy�nk nincsen lej�tszva. - - �rtem. H�t vigy�zz magadra. - - Ok�!- Ezzel rohanni kezdett a kapu fel�, amikor a vez�r Rose mell� l�pett. – Nem kell f�lteni. - Jegyezte meg fesz�lts�get nem tagad� hangnemmel. Rose b�lintott. - Nem tartom j� �tletnek, hogy ilyen fiatal fi�t k�ldj�n erre a feladatra. Maga is tudja, kik fogj�k megt�madni. - De csak � az egyetlen, akivel egy�tt tud dolgozni. – Rose nem �rtette. – Hogy? - A vez�r sarkon fordulva elindult visszafel�, l�ptei bet�lt�tt�k a folyos�t. ~ Axel… sok sikert fiam. ~ Amint kil�pett a fiatal Axel boldogs�ggal telien indult �tj�ra. – Alig v�rom, alig v�rom, hogy mindenki megismerjen! -

A t�voli barlang legm�ly�n, egy csapat szem�ly �sszegy�lt �jra, mindenki egy fekete krist�lynak t�rmel�k�b�l j�tt el�, ami bele volt �gyaz�dva a szikl�ba. - Ism�t el� ker�ltek a darabk�k, �j lehet�s�get kaptunk, hogy a mestert felt�masszuk. - Sz�lalt fel a tr�n mellett �ll� szem�ly, mindenki �ljenezni kezdett. Majd ism�t felsz�lalt. - Ki az, aki elv�llalja, hogy elindul az �szaki templom fel�? - R�gt�n nagy csend honolt a teremben, amikor is egy l�ny fel�llt. – �n v�llalom. - Mindenki r� pillantott, v�r�ses g�nd�r haj�ban, el�l egy csat volt. - Biztos vagy benne? – K�rdezett r� a f�rfi, a l�ny elindult, el�re, kez�ben egyszer csak az �rny�k g�mb jelent meg, amib�l egy perc eltelt�vel, l�pked�s k�zben egy kasza jelent meg. – Sose voltam semmiben ennyire biztos. - Mindenki csod�lkozott. - Pont �… - - Sose hittem volna, hogy elv�llalja. - A tr�n melletti f�rfi felsz�lalt. –Csend legyen! - A l�nyra szegezte r�gt�n szem�t. – Tudod ugye, hogy a kudarcot nem fogadjuk el. - A l�ny arc�n b�jos mosoly jelent meg. – Nem kell f�lni �reg, a krist�lyszil�nkok itt lesznek. - - Rendben van … akkor indulj meg. - A l�ny megsz�ntetve a kasz�t let�rdelt tisztelete jel��l. - Nem fogok csal�d�st okozni. – Ezzel S�t�t f�stfelh�ben el is t�nt a helysz�nr�l. - Azt aj�nlom. -

* Axel nem is sejti milyen vesz�ly is tart fel�je. De mi fogja neki mutatni az ir�nyt, vagy egy�ltal�n, hogyan is n�znek ki ezek a krist�lyok? T�bb k�rd�sre der�lt f�ny, mint v�laszra. De mindenre hamarosan v�laszok is lesznek. Hamarosan folytatjuk *